A Szörnysuli nyomozói 4.fejezet(újraírva)
Ma reggel hullafáradtan, a szokásosnál fáradtabban ébredtem úgy izgultam, hogy milyen lezs az első napom. Először is vagy 20 ruhát biztosan felpróbálhattam! Ott a gólyatáborban már ismernek valószínűleg, de a felsőbb évesek szokták szekálni a "kisebbeket" az öltözéke miatt. Anno én is ezt csináltam a barátnőimmel egy darabig, de rájöttem, hogy ez rosszul eshet nekik, így abbahagytam.
Az iskola nagyon közel van hozzánk. Egy 10 perces séta az út oda. Csak úgy özönlöttek a diákok befelé. Belépve ominózus érzésem támadt. Mintha valami szörnyű helyre kerültem volna...
- Karola! - kiáltotta Lilla.
- Szia Lilla! - öleltem meg - Alexa?
- Azt mondta inkább a menőkkel lóg, mint velünk.
Kár, pedig olyan jól összabarátkoztunk mi hárman, Alexa, Lilla és én.
- ... Figyi... - kezdtem bele abba, ami egyre jobban aggasztott engem - Nekem nem tudom pontosan, hogy mi, de valami nem stimmel ezzel a sulival. Rossz előérzetem van.
- Megnyugtattál. Már kezdtem megijedni, hogy velem van a baj.
- Nyugtalanít ez a hely - suttogtam magam elé.
Felmentünk a terembe, ahol egyszerre kiszúrtuk a lógósokat. Az egyik nagyon ismerős... Mintha már láttam volna valahol, de hol is..? A srácnak is hasonló járhatott a fejében. Talán...
- Sziasztok, földi halandók! - köszöntött minket egy szőke hajú, zöld szemű, nálam magasabb :/ fiú. - A nevem Kertész Lőrinc nagyúr. Boruljatok térdre és imádjatok engem!
A teremben tartózkodó egyik srácból kitört a nevetés. A másik nem zavartatva magát olvasott. Hah, nem csak én szeretek olvasni!
- Megvan! - csettintett a röhögést abbahagyó és rám nézett gyönyörű, szép barna szemeivel és már én is tudtam. Ő volt az én balcsis pincérem anno.
Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és Alexa befutott a terembe, majd az egyik sarokban letelepedett és depis módjára kezdett el hintázni. Lillával félve néztünk egymásra, majd odamentünk hozzá a fiúkkal együtt.
- Mi történt? - guggoltam le mellé. Nem válaszolt. Hirtelen bejöttek a többiek is.
- Mizu? - kérdezte tőlem Ed.
- Passz...
- Tudod, hgy nekünk elmondhatod, ha valami baj van?- nézett Alexára, aki ekkor felnézett és észrevette, hogy mindenki aggódik érte.
- Igen - sóhajtott egyet - éppen a mosdóból mentem ki, amikor hangokat hallottam a takarítószertárból. Szabina és Adél volt ott. Először tök normálisnak tűnt a dolog, de a nő hirtelen átváltozott valami 6 szemű, 4 pár lábú valamivé...
- Hogy mivé? -hitetlenkedett Lilla.
- Nem hazudok! - erősködött Alexa.
- Mit csinált velük? - érdeklődött a volt pincérem.
- Ti kik vagytok?
- Az én nevem -
- "Kertész Lőrinc nagyúr" - fejeztem be helyette. Jót nevettünk ezen. :)
- Papp Flórián.
- Lakatos Erik.
- "Lakatos Erik?" - méricskélte Henrik Eriket.
- Ennyire látszik, hogy külföldi vagyok? - nevetett fel.
- Igen... - válaszoltam én.
- Szerintetek kínai vagyok? - tárta szét a karját tabácstalanul.
- Igen - mondták többen is.
- Oké. Tegye fel, aki szerint kínai vagyok! - utasította őket. Rajtam kívül Lőrinc, Henrik, Edmond és Flórián nem tette fel csak.
- Karol, milyen származású vagyok?
- Japán..? - találgattam és reménykedtem, hogy az.
- Talált - mosolygott rám kedvesen.
- Most, hogy ezt megtárgyaltátok... Alexa?
Alexa elmondása alapján majdnem megette őket, de észrevette, hogy figyelik őt, ezért nem. Mégis milyen iskola ez? Az egyetlen jó dolog az Erik itt. Meg persze Lilláék. Más nem. Különben meg tudtam én, hogy valami nem stimmel itt. Igazam lett.
Holnaptól kell beköltözni a kollégiumi részbe. Mi van, ha én máshova szeretnék járni? Most még nincs késő a dologhoz, ugye? Majd megdumálom anyáékkal. Most komolyan! Inkább mennék börtönbe, minthogy tovább is egy ilyen szörny tanyán kelljenn élnem!!
Következő fejezetben: Nyomozni kezdünk
Létrehozunk egy nyomozó csapatot, hogy kiderítsük mi történt Szabináékkal... Rátalálok egy volt diák nyilatkozatára az iskoláról... A másik osztályban csak ketten vannak!!
Vivi